A szervervirtualizáció évek óta elérhető a vállalatok számára az állandó informatikai terület konszolidálásához, azonban a technológia csak az utóbbi években kezdett széles körben elterjedni. Sok kisvállalat nem tudja, hogyan kezdjen hozzá az informatikai infrastruktúra tervezéséhez, kezeléséhez és optimalizálásához. Rengeteg információ található ezekről a témákról a nagyobb adatközpontokhoz, a kis- és középvállalatoknak ezzel szemben kevés útmutató készült. Pedig a megfelelő tájékoztatás a KKV-k esetén még fontosabb, hiszen kevesebb erőforrás és tapasztalat áll rendelkezésükre az informatikai infrastruktúra megfelelő megtervezéséhez és kezeléséhez. Ezenfelül a KKV-k informatikai infrastruktúrája nemcsak a felhőben lévő adatokhoz biztosít kapcsolatot, hanem az üzleti folytonosság és siker egyik fontos összetevője is.
Ebben a cikkben azokat a gyakori problémákat tárgyaljuk, melyekkel a KKV-k találkoznak, miközben a hálózati és szerverhelyiségek energiahatékony és optimális működésére törekednek, továbbá ismertetjük a lehetséges megoldásokat és legjobb gyakorlatokat, melyekkel orvosolhatók a gondok.
1. probléma: A konszolidált, virtualizált szerverek és hálózati berendezések védelme és kezelése
Azok a KKV-k, amelyek részben vagy teljes egészében virtualizálták szervereiket és folyamataikat, az első fontos lépést megtették a hatékonyabb informatikai infrastruktúra felé, de a megmaradt néhány fizikai berendezés minden addiginál fontosabb és védelemre szorul. Ezenfelül, ha egyetlen helyre rendezik az összes informatikai berendezést, felmerül a rendelkezésre állás problémája is.
Megoldás: A KKV-k megfelelő környezeti feltételeket biztosíthatnak a kritikus fontosságú szervereknek, ha kifejezetten a kiszolgálókhoz és a hálózati rendszerekhez tervezett rackszekrényeket alkalmaznak. Ez a szekrénytípus kábelrendezési és áramelosztási funkciókkal is rendelkezik, lehetővé teszi a jobb rendszerezést és az emberi hiba kiküszöbölését hibaelhárításkor, valamint segíti a meleg és hideg levegőáram szétválasztását. A KKV-k szempontjából fontos, hogy a berendezések mindig rendelkezésre álljanak, azaz áramelosztó egységek (PDU) és szünetmentes áramforrások (UPS) segítségével védjék azokat az áramkimaradásokkal, illetve a fizikai, környezeti és biztonsági kockázatokkal szemben. A PDU-k bizonyos típusainál lehetséges a testre szabott áramvezérlés és az aktív felügyelet, így elkerülhető az aljzatok jogosulatlan használata és az áramkör túlterhelése. A szünetmentes áramforrásokkal a közüzemi áramellátás kimaradásakor is tovább használható a rendszer, azaz a legfontosabb számítógépes és hálózati berendezések zavartalanul működnek.
2. probléma: A virtuális szerverek biztonságos leállítása
A virtuális környezetek kiépítése és kezelése egyre könnyebb, de energiaellátás és hűtés szempontjából továbbra is nagyban függnek az informatikai infrastruktúrától, amelynél fennáll az áramkimaradás veszélye.
Megoldás: Ideális esetben minden informatikai berendezéshez tartozik egy generátor vagy UPS tartalék akkumulátor, melyekkel a lehető leghosszabb üzemidő érhető el a hosszabb áramkimaradások esetén. Ha azonban egyik megoldás sem elérhető, a biztonságos leállítást elvégző szoftver és az előre konfigurált berendezés (UPS, PDU) nagyon hasznos lehet a szerverek, alkalmazások és adatok védelméhez. Olyan megoldásokat érdemes keresni, melyeknél elérhető a távoli felügyelet, valamint a proaktív értesítés és riasztás energiaellátási gondok, áramszünetek vagy merülő akkumulátor esetén.
3. probléma: Informatikai és hálózati berendezés telepítése a külön informatikai helyiségen kívül
Sok KKV nem tudja külön informatikai helyiségben elhelyezni az IT-berendezéseket, így azok bővítésekor nem áll rendelkezésre elegendő hely.
Megoldás: Ha kifejezetten általános helyiségekhez készült rackszekrényeket használ, azzal ugyanolyan energiaellátási, hűtési és védelmi feltételeket teremt, mintha külön informatikai helyiséget hozott volna létre a berendezéseknek. A ventilátorral szellőző, hangszigetelt, szünetmentes áramforrással és kábelrendezővel rendelkező rackszekrények gondoskodnak a tartalék áramellátásról és a távoli felügyeletről, továbbá olyan, tiszta és rendezett rendszert garantálnak, amely egyszerűen telepíthető és kezelhető.
4. probléma: Minél kisebb terület elfoglalása
A berendezés biztosítása nehéz feladat, ha nem áll rendelkezésre elegendő hely – és számos KKV-nál bizony ez a helyzet.
Megoldás: A falra szerelhető megoldások ideálisak az olyan informatikai környezetekben, ahol a padlón nincs elegendő hely. Olyan megoldásokat keressen, amelyek könnyedén használhatók minden berendezéstípus esetén, és megfordítható sínekkel rendelkeznek (így különbözőképpen felszerelhetők). A falra szerelt, forgatható szekrényekbe helyezett berendezés karbantartáskor és felszereléskor könnyebben elérhető. Ideális esetben egy 13U magasságú rackben pont elegendő a hely az épület ellátását biztosító elosztott berendezéshez.
5. probléma: Használja ki a rendelkezésre álló helyet: informatikai berendezés telepítése szűk helyekre és a szerverhelyiség kapacitásának bővítése
Kisebb rackszekrényeknél a hálózati szekrénybe adott mennyiségű és rendelkezésre állású berendezés telepíthető, a nagyobb berendezések pedig ormótlanok és nem helyezhetők olyan kis sarkokba és szekrényekbe, amelyek általában rendelkezésre állnak a KKV-k informatikai helyiségeiben.
Megoldás: A legjobb helykihasználás érdekében válasszon olyan rugalmas megoldásokat, amelyek könnyedén skálázhatók és kedvező árúak, így nem kell igazodni a terület formájához vagy nagyságához. A vékony, kétoszlopos rackek és felügyeleti berendezések optimálisan elrendezhetők, így nem lesz szűkös az informatikai tér. A függőleges kábelrendezőkkel rendben tarthatók a vezetékek, így könnyebb azok elvezetése és beszerelése. A távoli felügyeleti szoftverrel központilag követhető a berendezés használata, ami hatékony kapacitástervezést és optimalizációt tesz lehetővé.
6. probléma: Rendelkezésre álló hely optimalizálása a konszolidált szerverszobában
Ha a berendezés konszolidációjával együtt nem tervezik újra vagy módosítják az informatikai teret, az felesleges kiadásokkal jár az energiaellátás és hűtés területén.
Megoldás: Ha egyszerűen skálázható szerverhelyiség-architektúrát alakítunk ki, felhasználhatjuk a hűtési rendszerrel már felszerelt tereket. Egy egyszerű, többszörözhető architektúra 3 kVA-es lépésekben szünetmentes tápellátással biztosított, rackszintű áramvédelmet és elegendő aljzatot biztosít a szerverekhez és hálózati berendezésekhez.
7. probléma: A kisméretű szerver- és hálózati helyiségek költségeinek kézben tartása
Az informatikai berendezés védelmének, hűtésének és rendelkezésre állásának biztosítása sokba kerülhet, főként a KKV-knál, ahol csak alacsony költségvetés áll rendelkezésre a hálózati helyiségekre.
Megoldás: Akár 400 dollárért is kaphatók olyan rackek, amelyek optimális hűtést és egyszerű telepítést tesznek lehetővé. A négyoszlopos, nyitott keretes rack olyan egyszerű megoldást kínál, amellyel rendben tartható a berendezés és szabadon hagyható a padló.
Ezt a gyakorlati, könnyen érthető útmutatót követve a KKV-k orvosolhatják az informatikai berendezés kis helyre történő telepítésével járó kihívásokat, és növelhetik a hatékonyságot, ésszerűsíthetik a folyamatokat, és javíthatják a berendezés védelmét. Emellett a leállás veszélyének csökkentésével a vállalat jövedelmezőbb lesz, és az ügyfélélmény is javul.